Már meg mondottam micsoda három mód legyen. az. az jó élet, az imádság, és az tanács kérés. az jó élet el törli az mi leg inkáb meg akadállyozná az Isten kegyelmit. az az akadály, az vétek, az imádságal meg nyerjük. de az buzgo, alázatos, és végig tarto legyen. és az jó tanácsal magunkot vezethettyük az Isten akarattyának meg üsmérésire. midön az Isten sz. pált meg térité. azt kérdé tölle, uram mit akarsz hogy cselekedgyem. az ur ananiashoz küldé. hogy tölle meg tudná akarattyát. és midön ananiás pálhoz mene. imádkozva találá. és meg mondá néki az Isten akarattyát. ekképpen kel hát cselekedned.

Az hivataloságodnak pedig jelei három. az alázatoság, az elmének csendesége, és az álhatatoság. az alázatoságon azt értem, midön az magunk itéletihez nem bizunk, hanem az másokét követtyük. illyen nagy dologban. az csendes elmén pedig, mikor készek vagyunk az Isten akarattyát követni. akár mely felé fordittsa azt. midön elegendö képpen. meg üsmérjük aztot., az álhatatoságon azt értem, mikor végig meg marad az elmében az indulat.

Ezek az harom jelek. az mellyek által rend szerent szokta az Isten ki nyilatkoztatni akarattyát, és ha valamellyikben fogyatkozást látz, kételkedhetel. hivatattásodban. ha pedig mind az harom fel találtatik benned. magadal el hitetheted hogy az Isten hi téged.

K. Mi szükség ennyi sok féle dologra vigyázni. az ki szerzetes akar lenni, annak esztendöt adnak az probára. az alat meg visgálhattya mind ezeket?

F. fiam valo hogy az ugy van., hogy ha ollyan könyü volna az szerzetből ki menni. mint abban menni. de mint hogy sokszor történik hogy az ki az szerzetben ment. ót is maradot. félvén attol hogy változo elmének ne tarttsák., vagy valamely más emberi tekintetért, vagy pediglen az világban álhatatlannak fogják tartani, mint ollyat az ki semmire valo, azért, mind ezekre valo nézve,, csak azt jovallom hogy jol meg visgállya az ki az szerzetben akar menni ha arra hivatalosé, még annak elötte.

Cselekedgyél hát ekképpen fiam. ha szerzeteségre van kedved, mert, ha aval az tiszta szándékal fogod követni az mit mondottam. hogy az Isten akarattyát meg üsmérhessed,

(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 649)


Előző oldal | Következő oldal